|
|
(2009.08.25.)
A válságmenedzselés és vagyonkezelés tapasztalt szakemberével, Seprényi Sándorral fürkésztük a pénzügyi és gazdasági világkrízis lehetséges okait. |
(2009.06.11.)
Széles mosollyal köszöntött, és úgy üdvözölt, mint rég nem látott barátot, pedig személyesen csupán egyszer találkoztunk. Müller Pétert, a közkedvelt írót azért látogattam meg, hogy megtudjam, mit gondol a fenntartható fejlődésről és Földünk jövőjéről.
Frappáns kérdéseim nagy része azonban el sem hangzott, mert mint kiderült, Péter nem különösebben kedveli a „fenntartható fejlődés” fogalmát, miután szerinte fejlődésről lényegében az ókori görögökkel bezárólag nemigen beszélhetünk. S hogy ezt kellene fenntartanunk, véleménye szerint egyenesen elképzelhetetlen.
Mindemellett, sokáig emlékezni fogok erre a beszélgetésre, ami lényegesen többről szólt, mint a fenntarthatóság – a mai kor modern emberéről, az emberiségre váró katarzisról, és arról, hogy mindenkinek saját magát kell megváltania, és elsősorban életfeladatának betöltésére kell koncentrálnia. Hiszen ezért vagyunk itt. |
(2009.03.03.)
Jóllehet, Magyarország bővelkedik alternatív energiákban, kevesen vannak, akik „zöldre” cserélték korábbi, hagyományos fűtő- vagy hűtőrendszereiket. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter saját tapasztalata alapján állítja, hogy egyértelműen megéri áttérni a megújuló energiákra. Folyóiratunknak adott interjújában a fél éve hivatalába lépett miniszter a 2009-es év legfontosabb feladatainak nevezte a klímatudatosság kialakítását, a termékdíj-törvény újragondolását, továbbá hazánk vízgazdálkodási és energiastratégiájának megfogalmazását. |
(2009.12.14.)
A legtöbb szakértő által régóta elfogadott álláspont, hogy a jelenlegi GDP alapú statisztikai mérőrendszer nem fejezi ki megfelelően a világunkban végbemenő folyamatokat. A Magyar Tudományos Akadémián néhány napja megrendezett „A GDP-n túl: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése” című konferencia a nemrég publikált Stiglitz jelentést alapul véve mutatta be a témához kapcsolódó nemzetközi és hazai eredményeket és kihívásokat. |
(2009.06.12.)
Egy nemrég elkészült európai uniós felmérés szerint a magyar emberek azok, akik leginkább csak a saját személyes boldogulásukkal foglalkoznak, azaz döntéseink során gyakorlatilag a közérdeket minden esetben felülmúlja az egyéni érdek. Ez a tény már önmagában is elkeserítő, de ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a jelen gazdasági válság következtében egyértelművé vált, hogy váltásra van szükség, és messze nem kizárólag gazdasági szempontból, akkor még inkább riasztó tény, hogy a „problémások” között is csak sereghajtók vagyunk csupán. |
(2009.04.28.)
Tisztelt Igazgató Úr / Igazgató Asszony! |
(2010.03.23.)
Manapság az építéssel kapcsolatban számtalan „korszerű” jelző használata divat. Az energiatudatos, fenntartható, környezetbarát, környezettudatos, ökologikus, zöld stb. jelzők pontosítása, összefüggéseinek feltárása önmagában egy tudományos disszertáció témája lehetne. Egy dologban közösek: valamennyi ahhoz a feltételrendszerhez kötődik, melynek értelmében bármilyen építés a lehető legkisebb mértékben okozzon zavart a környezetünkben. Ne akadályozza annak fejlődését, ne okozzon visszafordíthatatlan folyamatokat, törekedjen a megújuló energiaforrások alkalmazására stb. |
(2010.03.23.)
„Ha egy ökológiai katasztrófa felé haladunk, akkor rá kellene végre jönnünk, hogy a profit és az ökológia nem összefésülhető. Nem várhatjuk el, hogy a mai növekedésorientált gazdaság folytatódjon a végtelenségig, ráadásul egyre növekvő profittal. Látnunk kellene, a világban nincs automatikus haladás és fejlődés, hanem leépülés van, és ennek egyetlenegy tényező állhat ellen, ha az ember cselekvően tesz valamit a leépüléssel szemben.” Ertsey Attila építésszel beszélgettünk. |
(2010.03.23.)
A Model Home 2020 elnevezésű kezdeményezés során a VELUX Cégcsoport több partner közreműködésével hat teljes, a fenntartható építkezés jegyében készülő házat épít fel Európában. A klímasemleges épületeket használat közben fogjuk tesztelni 2020-ig. A projekt révén több ismeretet szerezhetünk a fenntartható építészetről mint fogalomról, de arról is, hogy termékeink a jövő otthonai tekintetében milyen szerepet játszhatnak. |
(2010.03.23.)
A 2009 végén megtartott koppenhágai klímakonferencia úgy ért véget, hogy egyes vélemények szerint talán jobb lett volna, ha meg sem tartják. Pedig ez volt az ENSZ égisze alatt eddig megrendezett legnagyobb szabású találkozó, amelyre több mint negyvenezren jelentkeztek be: kormányzati delegációk, nemzetközi szervezetek, különböző érdekcsoportok megfigyelői, nem-kormányzati szervezetek, újságírók. |
(2010.03.23.)
Új tévécsatornát indított az Origo Zrt. OzoneNetwork néven. A tematikus csatorna Magyarországon elsőként fókuszál kizárólag zöld témákra, és hamarosan állandó, élő időjárás-jelentéssel szolgál a nézők számára. Az Ozone, azonkívül, hogy hiánypótló és aktuális, a hazai médiapiacon egyedülálló módon használja és ötvözi az összes, manapság létező telekommunikációs lehetőséget. Az informatív, elgondolkodtató, mégis szórakoztató tévécsatorna igazgatójával, Koltai Péterrel beszélgettünk. |
(2010.03.23.)
A koppenhágai klímacsúcsról (COP15) szóló hivatalos híradások sokakat méltán elszomorítottak, és nehezen feldolgozható a civil közösségek, fiatalok hatalmas erőfeszítései ellenére kialakult nemzetközi kudarc. Fontos ugyanakkor a részeredmények és a gazdasági válság ismeretében reálisan értékelni a Koppenhágai Egyezményt, az ott született ifjúsági együttműködéseket ismerve tovább építkezni, lokális megoldásokra épített reális célokat megvalósítani, amelyek alapjául szolgálhatnak a – nemzetközi egyezményekkel vagy nélkülük, de mindenképp megvalósítandó – klímabarát jövőnek. Lukács Ákos, a British Council klímanagykövete osztja meg olvasóinkkal koppenhágai élményeit. |
(2009.01.08.)
A jelenlegi szemléletben és társadalmi értékrendben nem kivitelezhetők a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elvárások. A fenntarthatósághoz rendszerszemléletre, a társadalom által követett értékek újragondolására, szociális igazságosságra és jó környezetminőségre van szükség – véli Gyulai Iván ökológus, aki az október 30-án megrendezett Ma és Holnap Klub vendége volt, és ez alkalomból interjút adott lapunknak. |
(2008.04.22.)
A bioüzemanyagok európai elterjedését a 2003/30 EC EU Direktíva tette lehetővé, melynek hatására napjainkban gyakorlatilag minden EU-tagország forgalmaz biokomponens-tartalmú üzemanyagokat. Magyarországon a MOL élenjáró technológiai eljárások felhasználásával 2007-2008-ban bevezette a biotartalmú motorbenzineket és gázolajokat, mellyel az ország megfelelt a fenti EU Direktíva által 2010-ig megfogalmazott céloknak. |
(2008.04.22.)
Az átláthatóbb gazdaság, a szélesebb egyetértésen nyugvó, komplex szabályzórendszerek létrehozása nemcsak a hazai megújuló energia szakterületen tevékenykedő társaságoknak, de az egész országnak is érdeke. Amíg ezen a területen nincs előrelépés, addig a megújulókat alkalmazó piaci szereplők versenyhátrányban lesznek, ugyanakkor Magyarország nemzetközi versenyképességére sincs jó hatással. Munkatársunk Balogh Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökével beszélgetett. |
(2007.11.07.)
A fenntartható fejlődés minden egyes részletéről könyvtárnyi anyag született már, azonban igazi előrelépés továbbra sem tapasztalható a gyakorlatban. Nem sikerült egymással megosztani a tudásunkat, másrészről nem tudjuk a helyi megoldásokat magasabb szinteken, a különböző területeket illetően integrálni. Ezért ez az írás nem a megszokott alapokat követi, hanem más szemszögből, személyes élményeken keresztül próbálja felhívni a figyelmet a feladat fontosságára és a pozitív eredmények létezésére. |
Nők és fenntartható fejlődés |
(2009.08.25.)
A fenntartható fejlődésről sokféleképpen lehet beszélni. Ismeretterjesztő jelleggel, komoly, szakmai érveket felsorakoztatva, környezetvédelmi és társadalmi vonatkozásokat fejtegetve. Nők és a fenntartható fejlődés című új rovatunkban egyfajta női szemüvegen keresztül vesszük górcső alá a fogalmat, és olyan nőkkel beszélgetünk, akik úgy a hivatásukban, mint a magánéletükben sokat tesznek a fenntartható fejlődésért. Elsőként Petrillák Máriával, a Duna-Dráva Cement Kft. kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
|
(2005.04.05.)
A készülő Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció a magyar emberek életminőségének javítását szolgálja. A koncepció egyik legfontosabb stratégiai célja a jövő generációk számára is szükséges természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és biztosítása, más szóval a fenntartható fejlődés lehetőségeinek megteremtése. A MA&HOLNAP Területfejlesztési és környezetvédelmi folyóirat évekkel ezelőtt zászlajára tűzte a fenntartható fejlődést. A folyóirat, mint közhasznú feladatokat is ellátó médium, a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal együttműködésben az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció társadalmi partnersége keretein belül rendezett online "Jövökép-vitát" a fenntartható fejlődésről. |
(2008.07.03.)
Mint ismeretes, a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS) megalkotásáról rendelkező 2007. évi LX. törvény – az ún. Kiotó-törvény – azt is előírja, hogy a kormány az éghajlat-változási stratégia végrehajtására Nemzeti Éghajlat-változási Programot (NÉP) fogad el. |
(2008.02.26.)
A klímaváltozással kapcsolatban számos kutatási eredmény látott napvilágot. Az azonban már kevéssé ismert, hogy egyes nemzetközi klímakutató projektek mérőműszereit a Szegedi Egyetem Optikai és Kvantum Elektronikai Tanszékének kutatói fejlesztették ki. Kutatási eredményeikről Szabó Gáborral, a lézerfizikával foglalkozó kutatócsoport vezetőjével és Bozóki Zoltánnal,
a Hilase Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk. |
(2008.02.25.)
Magyarország továbbra is határozottan fog fellépni a klímaváltozás ellen, noha az ENSZ indonéziai Klímakonferenciáján nem sikerült megállapodásra jutni arról, hogy 2012 után mekkora mértékben kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Magyarországot képviselő négyfős delegációt vezető Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi minisztert a 192 ország részvételével zajló csúcstalálkozóról kérdeztük. |
(2010.03.23.)
A jelenleg is zajló ökológiai, pénzügyi és gazdasági válság egyértelműen rámutatott arra, hogy a fenntartható fejlődés az, ami több európai és regionális munkahelyet teremt. Azok a szakterületek, amelyek a klímaváltozás ellen és a fosszilis energiák megtakarításáért küzdenek, fognak új lehetőségeket, új munkahelyeket és – bizonyos keretek között – hasznot teremteni. Mindehhez gazdaságpolitikai, ökológiai és társadalmi reformok szükségesek. Az úttörő szerepét pedig Európának kell felvállalnia, hiszen az öreg kontinens az egyetlen térség, amely ki tud dolgozni egy közös stratégiát, és elő tud mozdítani egy etikai, szociális és gazdasági fordulatot a válság kezelésére. |
(2009.12.14.)
Áttekintés és helyzetértékelés a koppenhágai konferencia előtt
Az első európai környezetvédelmi intézkedések a ’70-es évek elején születtek az ENSZ 1972-es környezetvédelmi konferenciájának következményeként. A konferencia folyamán az Európai Közösség vezetői ígéretet tettek egy közös környezetvédelmi politika kidolgozására. Ennek megfelelően, az első „környezetvédelmi keretprogram” 1973-ban látott napvilágot és máig az uniós környezetvédelmi politika alapköve és meghatározó irányelve. De vajon mi történt ez után, és mi zajlik jelenleg Európa környezetvédelmi politikájában? |
(2009.10.28.)
A világ felelős gondolkodói lázasan keresik azt a közös utat, amely sikerre vihetné az ENSZ Koppenhágai klímakonferenciájának munkáját, és talán sikeresen indíthatná útjára a 2005 elején életbe lépett Kiotói Egyezmény utódát. A tét óriási: meg kell akadályoznunk, hogy a bolygó átlaghőmérséklete meghaladja a plusz két Celsius-fokot. |
(2006.10.24.)
Ha az európai uniós pályázatokról hallunk, elsősorban a hazai minisztériumok vagy más irányító hatóságok által meghirdetett, Strukturális Alapokból, illetve a Kohéziós Alapból finanszírozott pályázati lehetőségek jutnak eszünkbe. Azonban számos olyan pályázat van, amelyeket közvetlenül Brüsszelben hirdetnek meg, és a projektötleteket is ott bírálják el. |
(2006.10.24.)
A kormány szeptember 27-i ülésén dönt az ország 2007-2013-as időszakra szóló fejlesztési tervéről, s a dokumentumot október 1-jéig benyújtja az Európai Bizottságnak. Októberben kerül sor az operatív programok egyeztetésére, amelyeket a kabinet november elején juttat el a testületnek. A brüsszeli jóváhagyást követően következik az operatív programok véglegesítése és a kétéves akciótervek elkészítése. Majd a kormány a jövő év elején kiírja az első pályázatokat és megkezdődhetnek a beruházások, fejlesztések. Munkatársunk Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztossal beszélgetett. |
(2006.10.24.)
A magyar mezőgazdaság helyzetét évről évre egyre sötétebben látták a szakemberek. Egészen mostanáig. Jelenleg ugyanis egy fellendülőben lévő új iparág kecsegteti szép, de főként hosszú távú reményekkel a magyar gazdálkodókat. A bioüzemanyagok előállításához szükséges alapanyagok termesztése biztos megélhetést és számos új lehetőséget kínál mind a gazdálkodók, mind az állam számára. Munkatársunk Gőgös Zoltánnal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárával beszélgetett. |
(2007.11.07.)
A riói folyamat tizedik esztendejében, Johannesburgban megtartott világkonferencián részt vevő
ENSZ-tagországok képviselői megerősítették a korábbi célok érvényességét, és elhatározták, hogy a 2005 és 2015 közötti tízéves időszakot a „Tanulás a fenntarthatóságért” évtizedének tekintik. Ha ezen időszak magyarországi vonatkozását vesszük górcső alá – természetesen elsősorban finanszírozási szempontból –, akkor rögtön szembetalálkozhatunk az egyik legnagyobb pénzbeli értékű programmal. |
(2006.12.15.)
Az utóbbi időben Európában és a világ számos távoli országában ráirányult a figyelem a jövő nemzedékek jogaira, illetve e jogok intézményrendszerére. Felvetődött, hogy utódaink jólétének biztosítékaként akár külön intézmény felállítására is szükség lehet. Az elképzelés hazánkban is korán megjelent, 2000-ben a Védegylet kezdeményezésére Sólyom László fogalmazta meg a jövő nemzedékek ombudsmanjáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés elnökének először 2001-ben nyújtottak be. Azonban az eltelt öt év alatt sem sikerült a parlamentben érdemi vitát folytatni a javaslatról. Pedig az igazi kérdés nem az, hogy lesz-e eggyel több intézményünk… |
(2009.12.14.)
Gábor korán árvasorsra jutott. Talán szülei elvesztése vagy a sors más akarata miatt nehezebben tanult, mint társai. Szerető nagymamája így fogadta el unokáját, de a mai világban ez már nem elég. A most huszenegynehány éves fiú az iskolából kikerülve ellátás nélkül otthon van, néha egy-egy biciklit visznek hozzá megszerelni, mert a keze nagyon ügyes. De ebből nem telik kenyérre. A Molnár Gábor Műhely Alapítvány, az egyik közeli civil szervezet, amely nem mellesleg szociális ellátásban bizonyította már sokszor rátermettségét, megelégelte a fiú hányattatásait. Munkát s a munkához szükséges papírokat intézné neki, ha nem gördítenének újabb és újabb akadályt hivatalos helyeken a jobbító szándék elé. Ismerve azonban a civilek szívósságát, munkabírását, tenni akarását, talán meg is nyugodhatnánk a fiú sorsa felől. Mert civilnek lenni jó, és hasznos az ember, a társadalom számára is. |
(2009.12.14.)
Ha Fenntarthatósági Nap, akkor Novák Péter. Ha Novák Péter, akkor fenntarthatóság. Az előadóművész, rendező-koreográfus, dalszövegíró, zeneszerző csak teljes átéléssel tud beszélni a fenntartható fejlődésről. Aki találkozott vele az idei, illetve a tavalyi Fenntarthatósági Napon, az tudja, ő komolyan gondolja. És nemcsak beszél róla, hanem csinálja is. Mert, ahogy vallja: „egy kicsit mindenki változtathat a szokásain”. A Kultúrpart.hu kreatív vezetője szerint a fenntarthatóság elsősorban szokásaink racionalizálásáról, megváltoztatásáról szól. |
(2009.10.28.)
Sok apró település van, ahol a lakosság száma vagy el sem éri, vagy alig haladja meg a száz lelket. A problémák ugyanazok szinte mindegyikben. Sok az idős ember, nincs munkahely, a fiatalok elköltöznek oda, ahol van munka, szórakozási lehetőség. Vannak települések, amelyek az évszázadok során többször kihaltak már. Akik féltik a hagyományos falusi élet szépségeit, múltjának gazdagságát, sokszor aggódva fürkészik, vajon nem ez a sors vár ismét ezekre a kistelepülésekre? Hiába a jól végiggondolt fejlesztési elképzelés, sokszor akár évtizedekig sem változik semmi. Aztán jön egy ember… Valaki, akinek más az értékrendje, más dolgokat tart fontosnak, s nem az eddig megszokott megoldási módok vannak a fejében. Lehet, hogy nem is az ismert problémákon akar változtatni. Csak teszi a dolgát, amit szeret. Azt, ami az ő álma. S az ő valósága hirtelen egy egész falu valóságává válik. |
(2009.09.02.)
Vásárló. Minden megmozdulása káros – mondják. Fogyasztónak csúfolják – olyanok, akik maguk is fogyasztanak. „Csak hát tudatosan!” – gondolják ők. Hát persze. |
(2009.08.25.)
Ha mindenki úgy fogyasztana, mint egy áltag magyar, másfél Föld sem bírná. Miközben mindenki a nyugati életszínvonalra áhítozik, környezetvédelmi szempontból már a jelenlegi fogyasztási szint sem fenntartható. |
(2009.10.28.)
Az időjárás és a klímaváltozás egymástól el nem választhatók, ráadásul mindkettő hatással van az emberi fajra (valamint a bioszféra egészére), térben és időben egyaránt. A jövő élelmiszer-ellátottsága, gazdasága és nem utolsósorban az egészségünk védelme is mind függ a helyi és globális környezeti terhelések változásától, ami befolyásolni képes a jelenlegi és következő generációk fennmaradásának esélyeit, az alkalmazkodás lehetőségeit. Mika János éghajlatkutatóval beszélgettünk, hogy jobban megismerjük a Földön működő éghajlati rendszereket. |
(2009.10.28.)
„Csak klíma van.” Így kezdődik a skandináv mitológia, mert mielőtt még bármi is megteremtődött volna a világban, istenek, föld, víz vagy ember, a meleg és hideg pólusok kölcsönhatásai már akkor működtek a világ közepén, a káprázó űrben. Az ember fákból jön létre, s maguk az istenek is gyakran különböző természeti jelenségek párhuzamai. |
(2009.08.25.)
Mint azt Zágoni Miklós utóbbi cikkében olvashattuk (Ma & Holnap folyóirat, VII. évfolyam 5. szám) az EU 2007-ben vitaindító anyagot bocsátott útjára a klímaváltozás kérdésében EU Zöld Könyv néven, amely idén áprilisban, hosszas konzultáció után elérte végső formáját, és Fehér Könyvvé változott. Ez a Fehér Könyv olyan keretet javasol, amellyel az EU-nak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni sebezhetősége csökkenthető. |
(2009.12.14.)
Az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. társadalmi felelősségvállalásának köszönhetően, a
hulladékkeletkezés megelőzését, a szelektív hulladékgyűjtést és az újrahasznosítást
népszerűsítő Hulladékból Termék vándorkiállítást 2006 óta 36 hazai nagyvárosban majdnem kétszázezren látták.
|
(2009.12.14.)
Kiállítás az emberi természetről és a fenntartható fejlődésről
A „Tükörben a Világ” kiállítás az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. szervezésében, a Zöld Fiatalok és a Cellux Csoport kreatív ötletei alapján valósult meg. Célja, hogy rámutasson a Földünket is felélő fogyasztási szokásokra, és felhívja a figyelmet az ebben rejlő veszélyforrásokra. |
(2009.04.28.)
Négy évvel ezelőtt jelent meg idehaza a német „anyaságú” REECO cég, és szervezi az azóta közismertté vált RENEXPO kiállításokat és konferenciákat – idén április 16-18. között a harmadikat. A cég magyar társtulajdonosával és ügyvezetőjével, Varga Istvánnal még régebbi lapunk kapcsolata, ezért időszerű, hogy beszélgessünk az elmúlt, de még inkább a következő évekről. |
(2010.03.23.)
Éppen tíz évvel ezelőtt indítottuk útjára a Ma&Holnap-ot, azzal a céllal, hogy minél több ember figyelmét felhívjuk a környezet és a természet védelmére, az irántuk való felelősség tudatosításának fontosságára. Cikkeinkkel az volt a szándékunk, hogy informáljunk, gyakorlati megoldásokat mutassunk be és elgondolkodtassuk a kedves Olvasót.
|
(2009.12.14.)
Robert és Brenda Vale Time to eat the dog: The real guide to sustainable living (Itt az ideje megenni a kutyát: egy valódi kalauz a fenntartható életvitelhez) című könyvében azzal kalkulál, hogy egy középméretű kutya évente átlagosan 164 kilogramm húst és 95 kilogramm gabonafélét fogyaszt. |
(2009.10.28.)
Ha a fenntartható fejlődésről beszélünk, írunk, borzasztó nehéz megtalálni azt a mezsgyét, amikor nem sokkoljuk az olvasót, és nem is altatjuk el. |
(2010.03.23.)
Hollandia. Sokunknak sokféle dolog jut eszébe, amikor meghalljuk ezt az országnevet. A fapapucs, a tulipánok, a híres, lyukacsos holland sajt, a hírhedt amszterdami coffeeshopok, a még hírhedtebb piroslámpás negyed. A Hágai Nemzetközi Bíróság. Az Európai Uniót megalapító maastrichti szerződés hazája. Szélmalmok, a szélenergia kulcstechnológiája. Kerékpáron közlekedő tömegek és a fenntartható építészet legújabb vívmányai. |
(2009.10.28.)
Több napi járóföldre sehol senki… Minden este tábortűz… Iható folyóvíz… Térerő sehol… Sokunk szeme előtt ilyen hely lebeg, miközben a dugóban ülünk, vagy az irodában bonyolítjuk sokadik telefonunkat. Mégis kevesek vágnak bele. Mi megtettük, és csak ajánlani tudjuk. Az élmény és a kaland garantált! |
(2009.10.28.)
Az intelligens, elektromos autók hangtalanul suhannak a dugó- és balesetmentes, kommunikáló utakon. A városokban kristálytiszta a levegő és az ivóvíz. A pöfékelő gyárkémények helyén szélkerekek forognak. Az épületek tetejét cserép helyett napelemek és napkollektorok borítják. Az esővizes öntözésnek köszönhetően, a városokat buja, zöld növényzet díszíti. Klímaberendezések helyett a házak falait a bennük keringő folyóvíz hűti. Nem Verne-regényből idéztünk – 2030-ra mindez valóság lehet. |
(2009.06.12.)
Ha az emberiséget fenyegető veszélyek forrásait keressük, főleg magunkban találhatjuk meg. Életünk hordozója, táplálója a természet, és míg más élőlény csak öröklött adottságainak megfelelően módosítja élőhelyét, mi a nemzedékek során felhalmozott tapasztalatot, tudást is használva alakítjuk környezetünket. |
(2009.06.12.)
„Fogta tehát az Úr Isten az embert, és az Éden kertjébe helyezte,
Hogy művelje és őrizze meg.” (Ter 2,15)
|
(2009.06.12.)
A vallás lelkünk megmentéséről szól – de miért ne szólhatna a környezet megmentéséről is? Szent Ferenc szülővárosában, az olaszországi Assisiben 1986-ban összegyűltek az öt világvallás – buddhizmus, kereszténység, hindu, zsidó és mohamedán vallás – képviselői, hogy együtt ünnepeljék a WWF 25. születésnapját, és vallásos természetvédelmi szövetséget hoztak létre.
A buddhisták és hinduk körében ősi hagyomány a vegetáriánus étkezés és a nem ártás elve. Az iszlám tanítás szól a természet – a vizek, erdők és állatok – védelméről. Mohamed próféta tiltja az állatok kínzását és a szórakozásból való vadászatot. Azóta szikhek, baha’ik, sintoisták és mások is csatlakoztak a szövetséghez. Cikkemben a buddhizmus és a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem és a természet kapcsolatát szeretném ismertetni. |
(2010.03.23.)
A megújult Fenntartható Praktikák rovat célja, hogy teljes körű tájékoztatást és segítséget nyújtson otthonunk, használati tárgyaink vagy akár szokásaink fenntarthatóvá tételéhez. Aktuális írásom – a lap kiemelt témájához illeszkedve – a fenntartható otthon kialakításához ad tippeket. Nem véletlen, hogy az évet ezzel a témával nyitjuk, ugyanis lakásaink az összes energiafogyasztás közel 40 százalékáért felelősek, ugyanakkor ez az a terület, amelynek energiaigényét, némi odafigyeléssel, akár a felére csökkenthetjük! |
(2009.12.14.)
„Itt van a szép, víg karácsony, Élünk dión, friss kalácson…” Dsida Jenő versén kívül még eszembe jut számtalan szebbnél szebb karácsonyi vers és ének, ilyenkor, tél elején. Hamarosan ismét beköszönt a kemény hideg, és nagyon remélem, hogy idén tisztes mennyiségű hó is hullik majd. Szeretem nézni a hóesést, szeretek a gyönyörű, frissen hullt fehér hóban lépkedni, és ha kellően „mély” a hó, akkor az angyalkázás sem maradhat el. Hiába, infantilizmusom nem évszakfüggő. |
(2009.10.28.)
Újra ősz van, gyorsan elrepült a nyár – kinek örömére, kinek bánatára. A gyerekek ismét iskolába járnak, a munkahelyeken véget értek a nyári szabadságolások. A spájz polcain pihennek a nyáron eltett lekvárok, savanyúságok, szörpök. Nekem mindig „elmúlás” hangulatom van ősszel, mindig siratom egy kicsit a nyarat. |
|
|
